Valiant: Tavaszistennõk a világ körül

A cikkek felhasználása bármilyen formában csak a szerzõ és a Berkano honlap, mint forrás megjelölésével lehetséges!

A tavaszi napéjegyenlõség idején sok kultúrában ünnepeltek, az új életet, a hosszú, hideg tél végét, a tavasz eljöttét, a melegedõ idõjárást, ezzel együtt a vetés megkezdését. A világ számos panteonjában számos istent és istennõt kapcsolnak a tavaszhoz és Ostara ünnepéhez. Nézzünk néhány ismert és néhány kevésbé ismert példát rájuk:

Asase Yaa (Ashanti népcsoport)

A Nyugat-Afrikából származó Ashanti népcsoport tiszteli, eredetileg ghánai gyökerekkel rendelkezik. Termékenység- és földistennõ, az igazság fenntartója, a teremtõ istennõ, aki a holtak lelkét kíséri a túlvilágra a halál után. Nyame, az Égisten felesége, aki az univerzumot teremtette. Együtt áldoznak nekik Ghánában a Durbar nevû fesztiválon. Nem rendelkezik templommal, a földeken imádják, ahol közvetlenül kapcsolatba tud kerülni a vetéssel és az aratással.

Szimbóluma az Asase Ye Duru, ami azt jelenti: "a Földnek súlya van" (A Földanya isteni mivoltának és gondoskodásának szimbóluma, és a szimbólum egyben reprezentálja a föld fontosságát az élet fenntartásában). Ashanti dialektusban Tumi nyina ne asase (Minden hatalom a földbõl ered) és Asase ye duru sen epo (A föld súlyosabb a tengernél)

Cybele (Görög-Római) - Kübelé istennõ

Kübelé tisztelete Frígiából terjedt el Görögországban, ahol alakját azonosították Rheiával, s mint ilyen, a föld termékenységének jelképe.

Õ volt az elsõ olyan istennõ, akinek kultuszáról Rómában írásos feljegyzések maradtak, bár nem túl sok, mert kultusza titkos volt. Az azonban bizonyos, hogy papjai nõk és kasztrált férfiak lehettek. Platón írja válogatott mûveiben: "a Koribasz-féle papok a frígiai Kübelé istennõ papjai, kiknek fuvola-és dobszó mellett tartott zajos orgiájuk szinte elkábította a hallgatóságot."

Az istennõ Magna Mater néven alapozta meg az anyaság, nõiesség kiemelt vallási tiszteletét Rómában. Az õ kedvese volt Attis, aki a legendák egyike szerint Kübelé féltékenysége miatt kasztrálta és végül megölte magát, de Zeusz segítségével Kübelé feltámasztotta. Ennek a három napos ünnepét tartják ma is egyes helyeken.

Eostre (Nyugat-Germán)

Keveset lehet tudni errõl a teuton származású tavaszistennõrõl, de említés esik róla a Venerable Bede brit szerzetes "Temporum Ratione" címû munkájában 1300 évvel ezelõtt. Ezután nincs sok fennmaradt információ az õ tiszteletérõl, de az 1800-as években Jacob Grimm és testvére említi Ostarát, az istennõ német megfelelõjét 1835-ös kéziratában, a "Deutsche Mythologie"-ben.

A történetek a tavasszal és a virágokkal, az újjászületéssel hozzák összefüggésbe, sõt egyesek szerint (például a fent említett brit szerzetes is ezt írja) az angol Easter szó is az õ nevébõl ered (a hónap neve eredetileg Eosturmonath-böjthónap volt), tudományos bizonyítékok sajnos ezeket nem támasztják alá.

Freya (Északi)

A termékenység, a szerelem és a szépség istennõje. a Vánok legfontosabb istennõje a skandináv mitológiában, ezért Vanandisnak is nevezik. Njörd leánya, Frey nõvére, akit az Edda-énekek gyakran említenek. Miután férje elhagyta õt, õ lett a legbujább istennõ. Sok szerelmi kapcsolata volt többek közt istenekkel, emberekkel, álfokkal, és törpékkel egyaránt.

A mitológiában egy gyönyörû nyakéket visel, a Brisingamen-t, ami a napot szimbolizálja. Ezen kívül a birtokában van még egy sólyomtollból készült köpeny is, mely lehetõvé teszi, hogy viselõje sólyommá változzon. Az ábrázolásokon gyakran két macska által húzott harci szekeret vezet. Alakja sokban emlékeztet Frigg istennõ alakjára, ezért a mitológusok jó része azt a nézetet vallja, hogy a kettõ egy eredetibb egységes alaknak különfejlõdése.

Ozirisz isten (Egyiptomi)

Mint isten (nem pedig istennõ) kicsit kilóg a sorból, de mindenképpen ide kell sorolnunk, hiszen a tavaszt és a feltámadást nem lehet történetétõl elválasztani.

Ozirisz az istenek "királya" volt az Egyiptomi mitológiában. Testvére, Széth ölte meg, hogy elfoglalhassa trónját. Felesége Ízisz, aki Ozirisz ikertestvére, Geb, a földisten és Nut az égistennõ gyermeke. Széth feldarabolta Ozirisz testét és a darabokat szétszórta Egyiptom földjén. Ízisz Nephtisz segítségével összeszedte a darabokat és feltámasztotta férjét. (A feltámadásmítosz nem idegen a tavaszistennõk és istenségek történetétõl, gondoljunk csak Attiszra vagy Mithraszra.)

Az Újbirodalom idején, amikor Ozirisz halálát és újjáéledését összefüggésbe hozták a Nílus éves áradásával, ami termékennyé tette Egyiptomot, a folyó vizét Ízisz könnyeinek vagy Ozirisz testnedveinek tartották, így azt az életadó isteni hatalmat jelképezte, ami a folyó vizében és az áradás után növõ növényekben lakozik.

Szaraszvati istennõ (hindu)

A tanulás, mûvészetek, tudományok, kézmûvesség pártfogója, különösen az irodalom, költészet és zene istenségének tartják. Õt tekintik a szanszkrit nyelv létrehozójának, a Védák anyjának.

Ünnepe, a Sarasvati Puja India-szerte ünnepelt, pontos idõpontja a hold állásától is függ, de általában tavasz elején tartják. Brahma a trimúrti (legfõbb isteni hármas) teremtõ aspektusa. A teremtéshez tudás kell, ezért Brahma nõi oldala, saktija a tudás istennõje Szaraszvati. Az összetartozás emberi megfelelõje szerint a felesége.