Osara: A Kapuk Könyve

1. Felment a hegyre, és tűz csapott ki a szájából, és a tűz kettészelte a világot.

2. Ímé, én azt mondom: A rózsa kelyhéből sas száll fel, szárnyai a rend és a káosz. Én vagyok az igazság tüze. Az unikornishoz rajtam keresztül vezet az út. Nem teszek különbséget élet és halál között. Lehajtott fejemen korona, eljött a sárkány és azt mondta: Láss!

3. Nem vagyok férfi, nem vagyok nő. Megnyilatkozás vagyok.

4. Homlokomon háromszög. Egyedül vagyok. A sötétség méhében érlelt láng vagyok.

5. Utam a nulla, hatban nyilvánulok meg. Szeretetem befelé irányul, akaratom kifelé, mert alapom a nemlét, királyságom a világ egésze.

6. Én vagyok Te, a tegnap és a holnap.

7. Ha a kapu egyik oldalán fény van, a másikon sötét, akkor a sötét oldalra behatol a fény, de a fénybe nem hatol be a sötét.

8. Az Éjszaka egyszer elment a Naphoz, és megkérdezte: Mit akarsz? A Nap pedig válaszolt: Nem látlak.

9. Láttam hulló angyalt, sötét volt, akár a fény, ahová tartott.

10. Teremtettem eget és földet, hogy megalkossam a férfit és a nőt. Ezzel megadtam az idő kezdetét és végét.

11. Az élet nem szenvedés, hanem az akarat manifesztációja.

12. Én vagyok a kapu, Te vagy a kulcs.

13. Kovács vagyok, formáltam a kulcsom anyagból, formáltam széllel, tűzzel és vízzel. Szavaim kulcsokká lesznek kezeitekben.

14. Az új kor prófétája a szó.

15. Ímé én ezt mondtam. Megadtam az igazság szavait, melyek a porhoz kötnek.


2002. Osara LaMort

Vissza