Margaret Murray: Boszorkánykultusz Nyugat-Európában

A cikkek felhasználása bármilyen formában csak a fordító és a Berkano honlap, mint forrás megjelölésével lehetséges!

V. fejezet - A Rítusok

A ceremóniák pontos sorrendje sosem volt megadva és feltehetõleg a különbözõ helyi szokások alapján változott, de a Szabbat rituáléjának általános szabálya szerint úgy tûnik, hogy a processzus azzal kezdõdött, hogy a hívek hódolatukat fejezték ki az Ördög elõtt, aki egy arra alkalmas helyen ült vagy állt. A hódolatadás magába foglalta a hûség és engedelmesség esküjének megújítását, megcsókolván az Ördögöt személyének bármely pontján, melyet megjelölt, és idõnként bizonyos számú, óramutató járásával ellentétes irányú fordulást is. Ezt követték a beszámolók arról, hogy miféle mágikus mûveletek lettek végezve a múlt Szabbat óta, akár egyénileg, akár as Esbatokkor, és ugyanakkor a boszorkányok megtanácskozták Mesterükkel ügyeiket és utasításokat kaptak tõle arra nézve, miként haladjanak tovább; mely után a közösségbe való befogadások vagy a tagok házasságkötései következtek. Ezzel végzõdött a találkozó ügymeneti része. Közvetlen azután, hogy minden ügyet lerendeztek, vallási szertartást mutaattak be, melynek részletei az év szaka szerint változtak; s ezt követték különbözõ "szemérmetlen", termékenységi rítusok. Az egész szertartás lakomával és tánccal zárult, a gyülekezet hajnalban bomlott fel.

Látnivalóan ez volt a Szabbat rituáléjának szokásos menete; az Esbat kevésbé volt ünnepélyes, és nem történt a során vallási szertartás. Az Ördög gyakorta maga járt körbe és gyûjtötte egybe a gyülekezetet, és mivel nem "nagyhivatali" tisztjében volt, hétköznapi ruhába öltözött férfiként jelent meg. Az istenimádat vallásos rítusai helyett a boszorkányok a varázsokon és bûbájokon dolgoztak, melyekkel elbájolták vagy feloldották a kötés alól ellenfeleiket és barátaikat, vagy pedig új módszereket gyakoroltak, melyeket Mesterüktõl tanultak, vagy pedig utasításaikat kaptak arra, hogy gyakorolják a gyógyítás és a titkos mérgezés mûvészetét, vagy a termékenység elapasztását vagy meghozását.

A Szabbat rítusának szokásos menetérõl kevés általános beszámoló létezik. Danaeus (1575) nem tesz tiszta különbséget a találkozók két típusa között, de ugyanakkor úgy tûnik, felismerte, hogy egy bizonyos rendszert követtek:

A Sátán szólítá õket együvé az Ürdüngõs Zsinagógába, és hogy õ megérté õket, mily jól és szorgosan teljesíték be mérgezõ hivatalaik, melyek rájuk kiszabattak, és kit igáztak le: melynek folytán találkozának õk bizonyos kijelölt helyeken... Mikoron találkozának, õ megjelene vala elõttük különbözõ alakokban láthatóan, és ama gyülekezet fejinek... Azután mind elismételék az esküvést melyet adának vala neki, elismervén õt az õ Istenüknek, majd táncolának... Mikor mindezt bevégezék, követelé megint tõlük, miket el kell végezniök... Vágül, ha bármiben jelenléte és segedelme szükségeltetik, megígéré azt, hogy megjelenik nékik."

Boguet (1589) sokkal pontosabb, mivel elsõ kézbõl szerezte információit:

'Les Sorciers estans assemblez en leur Synagogue adorent premierement Satan ... ils luy offrent des chandelles, & le baisent aux parties honteuses de derriere. Quelquefois encor il tient vne image noire, qu'il faut baiser aux Sorciers.... Les Sorciers en second lieu dansent.... Les danses finies, les Sorciers viennent a s'accoupler.... Les Sorciers, apres s'estre veautrez parmy les plaisirs immondes de la chair, banquettent & se festoient.... Les Sorciers rendent conte a Satan de ce qu'ils ont fait dés la derniere assemblée.... Il fait renoncer de nouueau a ces miserables, Dieu, Chresme, & Baptesme. Il leur fait rafraischir le serment solennel qu'ils ont fait.'

(A zsinagógában gyülekezõ Varázslók elõször a Sátánt imádják... gyertyákat ajánlanak fel neki, és megcsókolják hátulsó, szégyenteljes részeit. Néha fekete az ara, melyet meg kell csókolni a varázslóknak... A varázslók másodjára táncra perdülnek... Miután elvégezték a táncot, párokba állnak... A varázslók a test mocskos örömeinek hódolának lakomával és ünneppel... A varázslók elmondják a Sátánnak, miket végezének az utolsó gyülekezés óta... Az új szerencsétlenek megtagadják Istent, Krisztust és a keresztséget. A Sátán felfrissíti a néki tett ünnepélyes esküket.)

Az angol beszámoló nagy számban merítkezik különbözõ, idegen forrásokból:

"Elragadtattak az házaikból, akár Ablakon, Ajtón, vagy Kéményen át, Ördögfiókáikon lovagolva... Imígyen vitetének a kívánt helyre, hol nagy számban hasonló módon érkezõ másikokra leltek: kik, mikor Lucifer elfoglalá helyén trónján mint Király, szokott hódolatuk mutaták be néki, Imádván õt és Uruknak Ismervén el, és megadván néki minden Tiszteletet. Ez ünnepélyesség végeztén, ülének az Asztalhoz, mi nem szenved szükséget finom húsfalatokban ... Sok kellemes Zeneszerszám hangjára az asztal elvitetik, és szeretõjük bálra hívá õket... Végezetül kioltják a fényeket. Az Inkubuszok férfi képében elégítik ki a Boszorkányok vágyait, és a Szukkubuszok a Varázslók szajhájaiként szolgálnak. Végül, mielõtt Auróra visszahozná a nappalt, mind szellemére hág, s így visszatére tisztes lakhelyére... Néha az ünnepélyes összejöveteleken az Ördög megparancsolá, hogy mind sorolja el a gonoszságokat, melyeket elkövetett... Mikor a gyülekezet felbomlásra kész, és az Ördög elbocsátá õket, hangos szóval kihirdeti törvényét, Bosszuljátok meg magatokat vagy meghaltok, majd mind megcsókolá az Ördög Hátsóját visszatérvén légi Jármíveiken otthonaikba."

2. Tiszteletadás

Némely helyeken a boszorkányok térdre hullással tisztelegtek Vezetõjüknek, és bizonyos kézmozdulatokkal is; más helyeken hajbókolásokkal és hódolatadásokkal. Skóciában, Franciaországban és Belgiumban másik szokás is divatban volt, nevezetesen az Ördög megcsókolása bármely testrészén, melyet megjelölt. Como és Brescia vidékein a boszorkányok, "mikor tiszteletük rótták le az elnöklõ démon elõtt, hátrafelé meghajtották magukat, elöl felemelvén a levegõbe egy lábukat."

Remigius 1589-ben így írt a Lorraine boszorkányokról:

'Es erzehlte die Beatrix Bayona dass einer unter ihnen allen der Oberster wer, welcher in einer Zell auff einem hohen Stuhl sässe, sehr ernsthafftig und prächtig heraus, zu demselbigen trete je einer nach dem andern, mit Furcht und Zittern, falle ihm zum Zeichen seiner Ehrerbietung für die Füsse, und umbfange ihn mit aller Demuth und Reverentz.- Erstlich fallen sie nieder auff ihre Knie; darnach legen sie die Hände ausswendig zusammen, als diejenigen pflegen zu thun, welche obtestiren, jedoch auff dem Rücken und verkehrter Weise, sie haben den Rücken zu ihm gewandt, bleiben so lang kniend, biss er selbsten zu ihnen sagt, dass es genugsam sey.'

Somersetben (1664) a boszorkányok mindig megemlítették a tiszteletadást:

"Elsõ találkozójukkor a feketébe öltözött Férfi üdvözlé õket, s mind mélyen meghajolának neki. (Elizabeth Style, Alice Duke, Anne Bishop, Mary Penny) találkoza körülbelül kilenc Órakkor Éjjel, a Köztéren a Trister Kapu közelében, hol találkozának egy Fekete Ruhát viselõ Férfival, kinek kis Szalagja volt, s kinek Hajbókolának és illõn hódolatukat tették. Mary Green (együtt ment a többiekkel) Hussey's Knapbe az Erdõbe Éjidõn, ahol találkoza velük egy Démon kis, fekete Ruhába öltözött Férfi alakjában kis szalaggal, s néki mind hódolatukat teszik... Csütörtök Éjjelen, Pünkösd vasárrnapja elõtti utolsón (találkozott másokkal) és találkozván Robint szólíták. Melyre azonnal megjelenék egy kis Férfi fekete Ruhákban, kinek mind hódolának, és a kis Férfi Kalapjához emelé kezét, s mondá, "Hogy vagytok?', halkan, de erõsen szólva. Ekkor mind mélyen ismét meghajolának neki.

Még oly késõn, mint a tizennyolcadik századból is akad hasonló beszámoló.

Danaeus (1575) és Cooper (1617) az egyetlen írók, kik a ceremóniákról szóló, általános beszámolókban említették a csókot. Az elõbbi így ír: "Akkoron kéré õ hogy térdepeljenek és imádják õt, ami módon és amely testrészén õ kíváná, és legjobban tetszenék néki. Imígyen némelyik hulla vala térdére, némelyik fekete, égõ gyertyákat ajánlana fel néki, másmelyik megcsókolá valamely testrészét, hol láthatólag megjelenik." Cooper mindezt a befogadó szertartás részeként említi: "Másodszor, mikor az elismerés megtörtént, az alárendeltség megvallása céljából a Sátán felajánlá nékik hátsó felét, hogy alattvalói megcsókolák azt."

A szertartás az egyik legkorábbi, melyrõl bármilyen feljegyzés született. 1303-ban egy Coventry-béli püspököt Rómában számos bûnténnyel vádoltak meg, többek között 'quod diabolo homagium fecerat, et eum fuerit osculatus in tergo' (az ördögnek való hódolással s hátsó felének bírásával). Guillaume Edeline pere 1453-ban volt; ki 'docteur en théologie, prieur de S. Germain en Laye, et auparavant Augustin, et religieux de certaines aultres ordres. Confessa ledit sire Guillaume, de sa bonne et franche voulenté, avoir fait hommage audit ennemy en l'espece et semblance d'ung mouton, en le baisant par le fondement en signe de révérence et d'hommage.' ("ki a teológia doktora volt, korábban S. Germain en Laye s még korábban Augustin elöljárója. Sire Guillaume megvallá, jó és õszinte akaratból, hogy hódolatát tette az ellenségnek kos formájában, és megcsókolá annak ülepét tisztelete és hódolata jeléül.") Martin Tulouff, akit Guernseyben 1563-ban fogtak perbe, egy gyûlésre ment, 'ou ly avoet chinq ou vi chatz, d'ou il y en avoet ung qui estoit noir, qui menoit la dance, et dt q il estoit sur ses pieds plat, et que ladite Collennette le besa p de derriere, et luy p la crysse. Et luy dist ladite vieillesse q ledit chat estoit le diable.' ("ahol volt egy feketébe öltözött férfi, aki a táncot vezeté, és mikor a lábára állt, Collennette kéré, hogy tagadja meg a keresztséget. És ezt õ elmondá egy macskának, ki az ördög vala.) Estebene de Cambrue 1567-ben beszámolt a Szabbat szertartásairól: 'Ils se mettent a dancer a l'entour d'une pierre, sur laquelle est assis vn grand homme noir, qu'elles appellent Mosieur, & chacun de l'assemblee luy va baiser le derriere.' ("táncra perdülének egy kõ körül, melyen egy nagy fekete ember ül, kit Mosieur - "Úr" néven szólítának, s a gyülekezet mindegyike megcsókolja a hátulját.") Poictiers boszorkányai 1574-ben 'dansoyent a l'entour du bouc: puis vn chacun luy baisoit le derriere' ("táncolának egy kecske körül, s mindenik megcsókolá az hátulsó felét.") Ugyanezen szertartás zajlott le Észak-Berwickben 1590-ben: "Most miután az ördöng bevégezé vót dorgálásait, lejövend az pulpitusról és tevé, hogy az egész társaság jövend és csókolá az hátsóját, melyrõl mondák, hogy hideg vót az, mint a jég." Jane Bosdeau megvallotta, hogy a Puy-de-Dome-i találkozókon 1594-ben "minden Boszorkánynak Gyertyája volt, melyeket az övénél gyújtának meg, s Háttal Hátnak táncolának egy Körben. Megcsókolák az õ Hátsóját, és imádkozának segedelméjért.' Andro Man Aberdeenbõl 1597-ben megvallotta, hogy "mind, kik eljövének ugyanazon csókokkal Krisztus napján csókolák az Elfek Királynõjinek seggit'. Rolande de Veernois 1598-ban 'confessa que le Diable se presenta pour lors au Sabbat en forme d'vn gros chat noir. Que tous ceux, qui estoient au Sabbat, alloient baiser ce gros chat noir au derriere.' ("megvallá, hogy az Ördög egy nagy, fekete macska formájában jelene meg a Szabbaton. Mindenki, aki jelen volt a Szabbaton, eléjárula és megcsókolá e nagy, fekete macskát annak hátsó fertályán.") A 75 éves Cornélie van Beverwyck-et Gentben, 1598-ban azzal vádolták, hogy 'vous n'avez pas craint de vous agenouiller devant lui, de lui rendre hommage et de baiser son derriere en signe de soumission'. ("nem átallott elõtte térdepelni, s tiszteletét adni neki, s megcsókolni hátsóját az alárendeltség jeleképp.") Claire Goessen 1603-ban elment egy 'l'assemblée nocturne de Lembeke, oú, aprés la danse, elle a, comme tous les assistans, baisé un bouc a l'endroit de sa queue'. ("egy éjjeli gyülekezésre Lembekéne, ahol a tánc után, õ, mind többi segítõ, csókola egy kecskét annak farka végén.") Jeannette d'Abadie 1609-ben a Baszk Pireneusokban azt mondta a megtagadásról, melyet befogadásakor tett, hogy 'il luy faisoit renouueller toutes les fois qu'elle alloit au sabbat, puis elle l'alloit baiser au derriere.' ("minden alkalommal megújítá azt, mikor a Szabbatra mene, megcsókolván az õ hátsó felét.") Louis Gaufredy ünnepelt perében Aixban, 1610-ben, Magdalene de Demandouls részletes beszámolót adott a boszorkányok hódolatadásáról:

"Elõbb a banyák és bosszorkányok, kik rendkívüli és alantas helyzetben valának, mentek elsõképp imádani a Zsinagóga Hercegét, ki Lucifernek hadnagya, és azt, ki most e helyet birtokolja, Lewes Gaufridy-t; majd imádák a Zsinagóga Hercegnõjét, ki egy asszony, aaz õ jobb kezénél elhelyezve. Következõleg menének s imádák az Ördögöt, ki Trónon üle, mint egy Herceg. Másodikképp jövének a Varázslók és Varázslónõk, kik közepes helyzetben valának, és ezek ugyanazon fajta imádatot mutaták be, mint az elõzõek, a földre térdepelvén, de nem terítvén el maguk, mint amazok; bár megcsókolák az Ördög kezét és lábát éppúgy, mint az elõzõek. Harmadikképp jövének a Mágusok, kik Úriemberek és a legmagasabb rangból valók.

Az auldearnei Isobel Gowdie 1662-ben azt mondta: "Néha lenne mint éves üszõ vagy mint bika, szarvas, õz vagy kutya, és feltartaná az farkát míg mi megcsókolánk az seggit." Ezen rítus magyarázatát eképp adták meg a francia hatóságok:

'Le Diable estoit en forme de bouc, ayant vne queue, & au dessoubs vn visage d'homme noir, oú elle fut contrainte le baiser. -[Elle] depose, Que la premiere fois qu'elle luy fut presentee elle le baisa á ce visage de derriere au dessoubs d'vne grande queuë: qu'elle l'y a baisé par trois fois, & qu'il auoit aussi ce visage faict comme le museau d'vn bouc. -Il a vne grande queuë au derriere, & vne forme de visage au dessoubs: duquel visage il ne profere aucune parole, ains luy sert pour le donner á baiser á ceux qui bon luy semble. -Es festes solemnelles on baisoit le Diable au derriere, mais les notables sorcieres le baisoient au visage.' ("Az ördög kecske formájú volt, farokkal és nagy, fekete ember arcával alatta, melyet kénytelenek voltak megcsókolni. - Megvallótta, hogy mikor elõször bemutatták neki, megcsókolta az arcot, mely hátulról egy nagy farokkal egészült ki; hogy háromszor csókolá azt. Nagy sor várakozott hátul, és egy arcféle alant, mely arc nem szólt egyetlen szót sem, tehát arra szolgált, hogy megcsókolják azok, akiknek megjelenik. Az ünnepélyes szertartáson megcsókolák hátul az Ördögöt, de az notórius boszorkányok a látható arcot csókolák meg.") A két arc így jól észlelhetõen elkülönül, és használatuk megjelölte a boszorkány rangját a közösségen belül. A maszk vagy álca tisztán és világosan megjelenik Isaac de Queyron tanúvallomásában, ki másokkal együtt 'le baiserent á vne fesse qui estoit blanche & rouge, & auoit la forme d'vne grande cuisse d'vn homme, & estoit velue'. ("megcsókolta a fenekén, mely fehér és vörös volt, és olyan alakú, mint egy férfi nagy combja, és szõrös vala.")

Az Ördögöt testének más részein is megcsókolták. Az Aberdeeni boszorkányok közül Marion Grant (1597) megvallotta, hogy "készteté ût arra hogy csokolá meg különbözõ részit és imádá ût térdein mint urát." A Lyons-i boszorkányok közül néhányan 'le baiserent aux parties honteuses de derriere: les autres le baisent sur l'espaule.' ("a szégyenteljes hátsóján csókolák meg, míg mások az vállát.") Jeannette d'Abadie a Baszk Pireneusokban (1609) azt vallotta, 'que le Diable luy faisoit baiser son visage, puis le nombril, puis le membre viril, puis son derriere'. ("hogy az Ördögnek csókolá az arcát, aztán köldökét, aztán hímtagján, aztán a hátulján.") Ezen utolsó állítással kapcsolatban érdemes összehasonlításképp felhozni Doughty beszámolóját egy arab szokásról: "Létezik egy különös szokás, (nemcsak a nomád asszonyoknál, hanem még a keresztények között is, kik arab országokban élnek, s kik közt, úgy tûnik, fennmaradt a régi bálványimádás,) hogy az anyák, de még fiatal szûzek is, házas asszonyokat látogatnak, hogy odaadással csókolhassák meg a fiúgyeremekek hammamját.

A cikk még nem teljes, hamarosan folytatódik.

Fordította: Osara LaMort