Osara: A Hold misztériuma



A Hold a mágia, a termékenység és a természet titkos erőinek istennője. A Napkultusz mellett, annak duális párjaként tisztelik az egyes vallásokban.

Isis, a Nagy Anyaistennő misztériuma az egész világon létezett különböző neveken. A görögök Démétérrel azonosították. Az ősidokben gabonananyaként képzelték el Isist, később ez annyira átformálódott, hogy ezeket a vonásokat már alig tudjuk felfedezni Isis, a kifinomult, misztikus anya, királynő és feleség alakjában, akit az erkölcsi tisztaság és az időtlen, szent rejtélyek nimbusza övez. Így megtisztulva és átlényegülve nyert teret a korhely rómaiak szívében, ahol emelkedettségét és tisztaságát köpönyegül használták a könnyed életű férfiak és nők. Igaz hívei viszont nyugalmat és ünnepélyességet leltek benne, akik visszariadtak a többi, keleti istennő véres és szabados szertartásaitól.

A középkorban ez az alak Szűz Mária képében született újjá, borotvált papokkal, reggeli imákkal, csilingelő zenével, szentelt vízzel, ünnepélyes körmenetekkel és az Istenanya ékkövekkel kirakott szobrával. A csecsemő Hóruszt szoptató Isist az első keresztények Madonnaként részesítették imádásban.

Sais szentélyében egy Isis szobron a következő felirat volt olvasható: "Én vagyok minden, ami volt, van és lesz, és senki halandó nem lebbentheti fel fátylamat." Isis az örök szűz, ártatlanságát a titkok fátylával takarja. Fátyla bíborvörös, az anyagi világ határait ábrázolja, mely mögött a felsőbb világok rejtoznek. Isis az összekapcsoló erő szellem és anyag között, ő a titkos tudás, az ajtó szimbóluma, és a lépcső, mely a tudás felé vezet. A valódi Isis nem csak egy titkot hordoz magában. Leleplezéséhez túl kell lépni a földi halandóság korlátain. Isis a legmagasabb fokú beavatás szimbóluma.

Amon és Mut fiát, Khonsut szintén holdistennek tekintették az egyiptomiak, de egyúttal ő volt a reggeli nap is, a napév tavaszi napja, a növekvő hold a holdhónapban és a tavaszi holdtölte a holdévben. Szimbóluma volt azoknak az erőknek, melyek a tavaszi hónapban a felkelő hold és a felkelő nap fényét okozták. Úgy ábrázolták, mint járó férfit, sólyomfejjel, a holdkoronggal a fején.

Az akkád mitológia szintén két holdistent ismert: Szin a férfi holdisten, akinek különálló mítosza ma már kevéssé ismert, és Istár a termékenység- és anyaistennő, aki (kisebb eltérésekkel) Isisnek feleltethető meg.

A görögök Holdistennője Héliosz testvére, Szeléné, kinek tisztelete egybeforrt Artemiszével, az érintetlen erdők és mezők szűz istennojével. Szeléné sejtelmes, szerelmet ígérő istennő, álomszerű lénye rokon az éjszakával. Szerelmesének, Endümionnak örök életet szerez, de ezt álomban kell eltöltenie. Álmában látogatja meg Szeléné. A rómaiak Dianával azonosították Szelénét.

Hecate szintén görög holdistennő, a hold borongós, sötét, mágiával teli fényét jeleníti meg. Halálmadarak által kísért öregasszony, a túlvilági élet mágikus úrnője.

A Wicca vallása a háromarcú Holdistennőt tiszteli. A hold első fázisa, a növő hold felel meg a mitológiák legyőzhetetlen, harcias, szűz istennőinek, felfegyverzett valkűrjeinek és égi vadászainak (Artemisz, Diana, Kóré, Morrighan, Maat). A második fázis, a telihold megfelel a szépséges szerelemistennőknek, buja nimfáknak és termékeny anyaistennőknek (Aphrodité, Vénusz, Démétér, Macha, Isis, Istár). Végül pedig a hold harmadik fázisa megfelel a nagy hatalmú boszorkányistennőknek, félelmetes, alvilági királynőknek, és a sötét, terméketlen halálistennőknek (Hecate, Proserpina, Lilith, Badb, Nebt-Het).

A honlapon található, esetlegesen Internetről származó anyagokért csoportunk felelősséget nem vállal.
Az Árnyak újság a Berkano Wicca Tradíció belső kiadványa, a benne található cikkek, írások a szerzők és a Tradíció szellemi tulajdonát képezik,
felhasználásuk a jogtulajdonosok írásos engedélye nélkül minden formában tilos.

Powered by nettarhely.hu