Saddie: Varázsigék, bûbájmondókák

A cikkek felhasználása bármilyen formában csak a szerzõ és a Berkano honlap, mint forrás megjelölésével lehetséges!

Eko eko Azarak

Minden rituáléban és liturgiában fontos szerepet tölt be a mágikus szöveg. Amennyiben valamely õsi nyelven van, még jobb. Sajnos bizonyos esetekben olyan mértékben torzul a szöveg, hogy értelmezhetetlenné válik. Ilyen például az Eko eko mondóka is:

Eko eko Azarak
Eko eko Zamilak
Eko eko Aradia
Eko eko Cernunnos

Amit minden wicca azonnal kiszúr: az utolsó két sor végén az istenpár van (egyes tradíciók Pán-t teszik az utolsó elõtti, Diannát pedig az utolsó sorba). Egyesek szerintaz eko héber - arab - szaharai (sic!) nyelvre vezethetõ vissza. Ez nem valószínû, inkább a baszk nyelveb érdemes keresni a gyökerét - jelentése: jöjj, gyere (a modern baszkban inkább valami "gyerünk" - szerû sürgetés).

Azarak és Zamilak (egyes verziókban Zomelak, Zimelak, Zomilak, stb.) elméletileg "sötét angyalok", elõbbi a víz, utóbbi a tûz elemhez kapcsolódik. Állítólag héber kabbalista eredetre vezethetõ vissza, én ezt kétlem, inkább modern nyugati kabbalára hajaz.

Cernunnos "leánykori" nevén Karellyos volt, Gardner Book of Shadows-ának régebbi átirataiban még ezen a néven találkozhatunk vele, az Alexandriánusok változtatták Cerunnosra, majd az Eklektikus Wicca hozta összefüggésbe Cernunnossal, a kelta agancsos istennel, aki egyedül Nautes oltárján jelenik meg (jelenleg ez egy párizsi múzeumban található), de több hasonló kép is van, melyek feltehetõleg õt ábrázolják (pl. a Gundestrup üst).

Aradia a toscanai boszorkányságban jelenik meg, legendáját Charles Goddfrey Leland örökítette meg az Aradia or the Gospel of the Witches címû könyvében. Gardner gyakran hivatkozott erre a mûre, ezért a Wiccák kedvelt istennõje.

A Bagabi mondóka

Bagabi laca bachabe
Lamach cahi achababe
Karelyos!
Lmaca lamac bachalyos
Cabahagi sabalyos
Baryolas!
Lagoz atha cabyolas
Samahac atha famyolas
Hurrahya!

Ennek a versikének jelentése szintén a múlt homályába vész. Bizonyos részei a héber nyelvhez hasonlítanak, nagyjából úgy, ahogy egy pörkölt hasonlít a disznóra, más szavak inkább görög eredetûnek tûnnek. Érdekességként jegyezném meg, hogy mikor Janet Farrart megkérdeztem, azt mondta, ez utóbbi magyarul van :)

Másik átirata:

Bazabi lacha bachabe
Lamac cahi achababe
Karrellyos
Lamac lamac Bachalyas
cabahagy sabalyos
Baryolos
Lagoz atha cabyolas
Samahac atha famolas
Hurrahya!

Mindenféle tudományos igény nélkül feltételeztem, hogy bizonyos részek héber eredetûek, és megkíséreltem megfelelõ szavakat keresni ebbõl a nyelvbõl. Az eredmény elgondolkodtató, de mindenkit óva intenék attól, hogy valóban héber eredetet tulajdonítson a szövegnek.

Bagabi - begavi - a "gavi", "gyûjteni" szóból származhat
Laca - lecha - neked (hímnemben)
Bachabe - behabe - be a belûlre
Lamac - lamat - láng, lobbanás
Cahi - Ki - mert
Achababe - achava, ve - szeretet, és
Karellyos - Cernunnos
Lamac, lamac - láng, láng
Bachalyas - feltehetõleg Bacchusnak a...

A továbbiak értelmezhetetlenek, bár a Lagoz-ról eszünkbe juthat a Laguz rúna, az Ata pedig héberül azt jelenti: "Te". A "Samahac" esetleg lehet "Sema haze", "halld ezt". A famyolasból a famulusra, familiárisra lehet asszociálni, amit talán "ismerõ"-nek is lehetne fordítani... Pusztán szórakozásból megkíséreltem egy mûfordítást, a halandzsa szöveget "érzésbõl" pótoltam. Ez csak és kizárólag arra jó, hogy valamiféle fogalmunk legyen a mondóka értelmérõl, és ne üres szavakat kántáljunk.

Belülre gyûjtjük néked
A lángot, szeretet és
Karelyos!
Bacchus lángja, lobbanása
Holdnak fényes áradása
Baryolas!
Víz vagy te, a segítõnk,
Halld, te vagy az ismerõnk
Hurrahya!

Az eko eko és a bagabi chantot gyakran együtt használják.