Sophie: Kakukktojás az ünnepek között: "Mabon"

A cikkek felhasználása bármilyen formában csak a szerzõ és a Berkano honlap, mint forrás megjelölésével lehetséges!

Az Évkerék nyolc ünnepe közül az Õszi napéjegyenlõség a legellentmondásosabb. Már a "Mabon" elnevezés is megosztja a pogányságot, bár a legtöbben egyszerûen elfogadják az Aidan A. Kelly által talált nevet.

Aidan Kelly 1973-ban kezdett bele egy olyan pogány naptár elkészítésébe, amely egyszerre tartalmazta a ünnepeket, az asztrológiai összefüggéseket és egyéb, a pogányok számára fontos adatokat. Ekkor szembesült a problémával, miszerint a nyári napforduló és az õszi napéjegyenlõség még nem kapott pogány nevet - a kalendárium elkészitéséhez szükségét látta ezen hiányosságok pótlásának. Tõle származik tehát mind a nyári napforduló Litha, mind az õszi napéjegyenlõség Mabon elnevezése.

Ennek ellenére, míg a nyári napfordulót könnyen le tudta vezetni a szász kultúra naptárrendszerébõl és mitológiai elemeibõl, az õszi napéjegyenlõséghez semmi ilyesmit nem talált. El kellett tehát távolodnia az angolszász mondakörtõl és végül a walesi Mabinogion gyûjteményben lelt rá Mabon ap Modron történetére, akit Gwydion megment az alvilágból ahogy a görög mitológiában Theseus Helénét. Ezért nevezte el Mabonnak az ünnepet, választása nem önkényes volt.

Az általa elkészített és akkor még egyedülálló naptár a Green Egg nevû folyóiratban jelent meg, a szó is ekkor lett a nemzetközi pogány szókincs része.

A Mabon elnevezés etimológiai problémájára már rámutattam. A pogány csillagászati ünnepek angolszász eredetûek, ezen ünnep mégis walesi nevet kapott. További probléma, hogy maga az alapmondakör is elég homályos; a walesi alak, Mabon elrablása egyáltalán nem áll a neopogány gondolkodás középpontjában (ellenpéldaként felhozhatjuk Ishtar alvilágba való leereszkedését, vagy Demeter és Persephoné történetét). A Mabinogion gyûjtemény csak érintõlegesen kapcsolódik az újpogány ünnepekhez. Az õszi napéjegyenlõségnek nem igazán van történelmi kapcsolata Mabonnal, Modron fiával. Ez az elsõ pont, ahol eltérnek a vélemények.

Néhányan úgy vélik, hogy az elnevezés megfelelõ, ha a fiát gyászoló apát helyezzük a figyelem középpontjába; mások viszont pont ezen az alapon úgy gondolják, hogy a neopogányokhoz sokkal közelebb álló történetekbõl is lehetne meríteni: ahogy már példaként említettem, Demeter, Ishtar, de még az egyiptomi Ízisz története is a gyászmotívum köré összpontosul. Nem mellesleg ezek az alakok istenségek is.

De mégis mi alapján lehet dönteni? Igaza van-e mindkét félnek vagy egyiknek sincs? Kelly hogyan választotta ki ezt a nevet?

Egy ünnep elnevezésénél (vagy elnevezésének vizsgálásánál) három lépést érdemes követnünk.
1. Meg kell vizsgálnunk és figyelembe kell vennünk az idõszakot, amire az aktuális ünnep esik
2. Utána kell járnunk az ünnep mondanivalójának, mitológiai jelentésének és
3. Ezt a két pontot szinkronizálva kell találnunk egy olyan nevet, amely mindkét szempontnak ugyanolyan szinten megfelel.

Õszi napéjegyenlõségrõl beszélünk. Mi történik ekkor a természetben? A nappalok és az éjszakák ugyanolyan hosszúak. Az Északi féltekén a nappalok ezután kezdenek el rövidülni, a Nap veszít erejébõl. Egyúttal ez a csillagászati õsz elsõ napja is. Hat és fél héttel Lughnasadh (amely az elsõ aratás ünnepe) után vagyunk, de itt már javában zajlik a betakarítás, gondoljunk csak a bõségszarura, amely az ünnep egyik jelképe.

A pogány hitvilágban a Nap Király (vagy Tölgy Király) megsemmisül, az Istennõ ekkor gyászolja párját. Leereszkedik utána az alvilágba és ott indul keresésére; a halál, az elmúlás, a gyász, de a remény motívuma is megfelel az ünnepnapnak ahogy a sötétség diadalmaskodik a világosság felett.

Az ünnep elnevezésénél tehát ezt a két gondolatkört kell szem elõtt tartanunk. Itt már több lehetõségünk is van.

Ha mindenképpen walesi nevet szeretnénk használni akkor Llew ideálisabb választás lenne Mabonnál. Többen úgy gondolják, hogy erre a napra Llew és Goronwy csatája jobban illik; utóbbi a sötétséget, elõbbi a világosságot jelképezi, és természetesen Goronwy gyõzedelmeskedik. Ez jelzi a tél kezdetét és a nappalok rövidülését. A probléma gyökere itt is ugyanaz, mint Mabonnál, de tartalmilag ez a történet jobban illik a napéjegyenlõséghez.

Ha ezt a mintát követve a haldokló istenrõl akarjuk elnevezni az ünnepet nyugodtan szabadon engedhetjük a fantáziánkat; Ozirisz, Adonisz, akár Tammuz is tökéletes, sõt neopogány-közelibb választás lenne, mint Mabon vagy Llew.

Ezzel szemben választhatunk angolszász elnevezést is, amely sokkal következetesebben kapcsolódna a többi csillagászati ünnephez. Ebben az esetben megfelelõ lehet akár a "Harfest" is, ami az õsz angolszász megfelelõje, továbbá az újangol "harvest" szó rokona is. Meghökkentõ lehet, de vannak olyan pogányok, akik már ezt a nevet használják.

Amennyiben itt eltekintünk az Istenektõl/Istennõktõl és az aratás/betakarítás témakörét vesszük alapul, találó elnevezés lehet az "Ingathering" (magyarul betakarítás) vagy a "Cornucopia" (magyarul bõségszaru) kifejezés is.

A tradícionális wiccában ennyire nem bonyolítják túl a dolgot, nincs szó sem istenségekrõl sem tárgyakról. Az ünnepet egyszerûen arról a napról amire esik "September Eve"-nek (Szeptember Estnek) nevezik - ez a kifejezés a fenti kritériumoknak megfelel, további pozitívuma, hogy helyességét nem igazán lehet vitatni.

Az õszi napéjegyenlõség végül is nem más, mint egy késõnyári-koraõszi szeptember este...