Osara: A Kulcsnélküli Ajtó

A cikkek felhasználása bármilyen formában csak a szerzõ és a Berkano honlap, mint forrás megjelölésével lehetséges!

Mikor az emberek rátalálnak a pogánysághoz vezetõ útra, az egyik leggyakoribb reakció a "hazatalálás" érzése. Lehet, hogy soha nem vettünk részt korábban pogány rítuson, de már elsõ alkalommal is ismerõsnek tunik. Olyan, mintha emlékeznénk valamire, amit elfelejtettünk; sokkal inkább újra felfedezése történik ennek a világnak, mint megismerése. Miért érezzük ezt a fajta kapcsolatot? Lehet, hogy elõzõ inkarnációk emlékét hordozzuk magunkban, vagy az emberiség közös tudatalattijához közelítunk. Lehet, hogy láttunk korábban hasonló rituálékat, filmen vagy tévében. De meglehet az is, hogy a mai pogányság olyan õsi, archetipikus mintázatokkal dolgozik, melyet az emberek spirituálisan és érzelmileg is kielégítõnek találnak. Olyan szimbólumok ezek, melyeket az emberek évezredeken keresztül használtak, hogy értelmet találjanak életüknek és az õket körülvevõ világegyetemnek, s megtalálják benne a helyüket.

Az archetípus szó a görög "arch" szó származéka, jelentése eredet; és a "tupos"-é, melynek jelentése lenyomat. Az archetípusok az idõk, helyek és kultúrák során hasonló szimbólumokban és mintázatokban jelenítõdtek meg. Ezek a kulturális, mûvészeti és spirituális kifejezõdési formák alapjai, legkorábbi õseinktõl származnak, amikor a spiritualitás, a mûvészetek és a kultúra még mélyen beleivódott a mindennapi életbe, nem pedig a kiválasztott kevesek számára megtartott, különleges tevékenység volt.

Számos pogány, s közülük a legtöbb Wicca használja a Kör archetipikus szimbólumát és a szent hely négy égtáját. A Kör a teljesség szimbóluma, melyet évezredek óta használtak a szent rítusok helyeként. Amikor bizonyos archetípusokkal és szimbólumokkal dolgozunk, nagyon erõs hatásuk van. A folyamat során, mikor beépítjük a szimbólumokat saját életünkbe, elkezdenek formálni és megváltoztatni minket.

A legtöbb modern pogányság spiritualitása utazás a teljesség felé, utazás, melynek során egybeolvasztjuk különbözõ részeinket és a középpontjává válunk mindennek. Amikor megidézzük a négy elemet, elemi energiákat hívunk szent helyünkre. A négy irány és a négy elem önmagunk négy különbözõ aspektusát szimbolizálja: a testet, az érzelmeket, a gondolatokat és a szellemet. Mind szükséges az élethez, és a körben mind egyenlõ súllyal és egyenlõ tiszteletben van jelen. Az üzenet egyszerû, de alapvetõ. Az utazás célja megtalálni az egyensúly pontját, ahol lényünk minden aspektusa harmóniába kerül egymással és beteljesíti feladatát. Ahhoz, hogy egészek és teljesek legyünk, meghívjuk lényünk minden elkülönült részét egyetlen szent Körbe, az egészbe, mely a sokaságot tartalmazza, a helyre, ahol minden, mi belül van, egyesülni tud azzal, ami kívül van.

A Wiccák úgy tartják, a rituáléban a Kör "a világok között" létezik. "Az emberek világa és a Hatalmasok Birodalmai" között, az emberiség és az Istenek között, a spirituális és a fizikai világ között áll. Olyan hely ez, ahol fizikai megtestesülésünkben találkozhatunk biztonságban és harmóniában a másik világok lényeivel, például Isteneinkkel. A Kör a béke szigete, ahol racionális tudatunk, és a tudattalanból érkezõ álmok és víziók találkoznak, megtermékenyítik és energiával töltik fel egymást. Ez a belsõ nyugalom és befogadás állapota, de a cselekedet ideje is, mikor aktivizáljuk a bennünk rejlõ erõt. Azok a szimbólumok, melyek álmainkban és látomásainkban megjelennek elottünk, a tudatalatti üzenetei belsõ világunkról. Ahhoz, hogy megérthessük õket, befogadó állapotban kell lennünk, és felkészülnünk arra, hogy láthassuk és megérthessük ezeket az üzeneteket. De egy rituálén belül ennek az ellenkezõje is fennáll egy idõben. Aktív, cselekvõ állapotba kerülünk, ugyanakkor fenntartva a befogadás képességét is. Egy idõben vagyunk mágusok és médiumok. Mint mágusok, szimbólumok átadóivá válunk, melyek közvetítik lényünk mélyebb rétegei felé, amit akarunk.

Az utolsó néhány évezred pogánysága mind exoterikus, mind ezoterikus formában létezett. Az exoterikus vallások a szociális közösségre fókuszáltak, míg az ezoterikus vallások személyes kapcsolatra az Istenekkel. A legtöbb mai Wicca mind a kettõnek részese. Családi körben megtartjuk az évszakokhoz kötõdõ ünnepeinket, melyek emlékeztetnek minket a természettel és egymással való kapcsolatunkra. Meditálunk, virrasztunk, és rítusainkal átalakítjuk a világot önmagunkon belül és kívül.

A misztérium szó a görög "musterion" származéka, mely valami olyan dologra utal, melyrõl hallgatnunk kell. A misztériumokat szimbólumok fedik fel, vagy sötét helyeken, titokban suttogják el õket. Erõsen figyelnünk kell rájuk, s nem csak azért, mert a szavakat suttogják, hanem mert a szavak sokkal többet hordoznak magukban, mint szó szerinti jelentést. A jelentés nem megvilágosodást hordoz, sokkal inkább útmutatást a beteljesítéshez. Ez a homokszem, melybõl a gyöngy keletkezik.

A szent hely létrehozása a Körön belül és a négy irány üzenetet küld a mély tudatalattiba arról, hogyan akarjuk formálni azt. Minden alkalommal, amikor rituálét végzünk, ezt az üzenetet erõsítjük, mely kifejezi, hogyan látjuk saját belsõ világunkat, de azt is, hogyan látjuk magunk körül az univerzumot - ez az ellentétes energiák, tûz és víz, szél és tenger, sötétség és fény egyensúlya. Realizáció és megértés születik ezen a ponton a Körben, ahol ezek az energiák találkoznak.

Mi a Kör misztériuma? A Kör az a hely, ahol mindenki lát mindenki mást. Nincs hely elrejtõzni. A titok nyitja az, hogy a Kör nem a titkok birodalma, hanem a láthatóság és a felfedés helye. A misztérium nagyon egyszerû. Körülöttünk van, ha valakinek van szeme, hogy lássa, és van füle, hogy hallja. Minden alkalommal, amikor Kört húzunk, a felfedés és a megértés folyamatába kezdünk. Szent helyünkön megtaláljuk és kinyitjuk a Kulcsnélküli Ajtót.