Osara: A cimaruta bûbáj

A cikkek felhasználása bármilyen formában csak a szerzõ és a Berkano honlap, mint forrás megjelölésével lehetséges!

A Cimaruta (ejtsd csimarúta), vagy Cima di Ruta õsi, itáliai védelmezõ bûbáj. A szó jelentése "a ruta ága".

Nézzük elõször, milyen szerepe is van a ruta növénynek a népi mágiában. A középkorban szerte Európában ajtók és ablakok fölé akasztották, hogy távol tartsa a gonosz szellemeket. Úgy vélték, megvéd a járványok ellen, és gyakran a padlódeszkákat is friss rutával dörzsölték át, hogy távoltartsák a bolhákat. A korai keresztények a "Kegyelem Növényé"-nek hívták, ördögûzések és mise bemutatása elõtt füstölték. A mohamedánok úgy tartják, a ruta az egyetlen növény, melyet Mohammed próféta megáldott.

Itáliában Mars római templomai körül széles rutaágyások terebélyesedtek, mivel úgy gondolták, ez a növény szent a harcias istenség számára. Vasból készült tárgyak tisztítására használták - a vas pedig Mars féme. Egyúttal Diana és Aradia szent növényeként is számontartották. Régen épp ezért csecsemõk mellkasára is helyeztek Cimarutát, ezzel kérve Dianát, hogy védelmezze a gyermeket. Az ókori görögök úgy gondolták, hogy a ruta fokozza a szexuális vágyat, ugyanakkor azonban Dioszküridész megemlítette, hogy a borban elkevert kerti ruta magja terméketlenséget okozhat a férfiaknál.

A rutát néhol "boszorkányméreg" néven is ismerték, mivel az emberek rutacsokrokat hordtak maguknál a boszorkányok elleni védelmül. Óvatosan kell azonban bánni vele, érintésre csúnya kiütéseket okozhat.

A régi magyar néphagyományok is említik a rutát. A menyaszony fejdíszére és cipõjébe egyes helyeken például keresztesrutát tettek, hogy távol tartsák tole a boszorkányokat. Fenyõkúton ijedtség ellen összezúzták leveles szárát, és megtört szegfûborssal, cickafarkkal együtt vízbe töltve megitták.

Napjainkban úgy tartják, hogy a ruta segíti a második látás kialakulását, talán azért is, mert évszázadok óta ismerik azt a hatását, hogy enyhíti a fáradt szemek feszülõ, égeto érzését. Az itáliai, reneszánsz festõkrol feljegyezték, hogy rendszeresen fogyasztottak rutát, hogy javítsák látásukat. Bock füveskönyvében hallásjavító növényként szerepel. Még egy érdekesség: a frissen tört ruta szagától irtóznak a macskák, és messze menekülnek tole, ezért a nagyobb ókori városokban, ahol a macskák szaporasága komoly gondokat okozott, a rutát használták távoltartásukra. Bizonyára ennek is köze van a boszorkányûzõ hatáshoz, melyet tulajdonítottak neki.

Ezek után nézzük magát a Cimaruta bubájt, e réges régi itáliai boszorkányvarázst. A hagyományos Cimaruta ezüstbõl készül, kétoldalú, és rutaágak formájára mintázzák. A legtradicionálisabb Cimaruták három ágat tartalmaznak, szimbolizálva Diana istennõ hármas aspektusát. Minden ág vége rügyben végzõdik, melyre mágikusnak gondolt tárgyakat, okkult szimbólumokat erõsítenek. A legfontosabb szimbólumok a hold (Diana), a kulcs (Hekaté) és a kígyó (Proserpina).

A Cimaruta fajták tájegységtõl függõen is változtak. R.T. Gunther egy igen hosszú, 1905-ben íródott cikkében, mely a "Folklore Quarterly Review" újságban jelent meg, számos Cimaruta-félét sorol fel. A leggyakoribb egyéb függelékek: rózsa, pálcát vagy kardot tartó kéz, tõr, lángoló szív, bagoly, verbéna virága, szarv, delfin, hal, horog, kakas és varjú. Gunther azt írja, hogy a Cimaruta egyértelmûen a pogány hitvilág része, és Artemis, Diana istennõkkel párosítja. Úgy vélte, hogy a Cimaruta nem egy darab bûbáj, sokkal inkább egyfajta kompozíció, több bûbáj összefoglalására.

Egy másik megközelítés olvasható Gunther kortárs néprajzkutatójának, Frederick Elworthy-nek a The Evil Eye (A szemmelverés) címû könyvében. Elworthy úgy véli, hogy a cimaruta rutaágakból készült amulettekbõl fejlõdött ki, melyet az õsi etruszkok használtak, és szerinte az egyik legrégebbi, népi bûbáj volt. Megerõsítette azt az elképzelést, hogy a hagyományos Cimaruta három ággal rendelkezik. A kulcs szimbólumát Dianához és Jana istennõhöz, a kapu õrzõjéhez, Janus nõi pártjához társította. (Nápolyi dialektusban a "janara" szó jelentése boszorkány - az olasz "strega"). Úgy vélte, hogy a kakasfej is megjelenik a hagyományos Cimarután, mely az éberség, elõvigyázatosság szimbóluma. A kakas, írta Elworthy, a "figyelõ õrzõ". A szintén gyakran megjelenõ tõr Diana Venetrix tõre, a hal a kapcsolatot jelképezi Diana-Proserpinával (delfin).

Raven Grimassi, az olasz boszorkányhagyományok kutatója és neves mûvelõje azt is írja róla, hogy mielõtt széles körben elterjedt, egyedül a boszorkányok hordták azon célból, hogy a kultusz követõi megismerjék egymást. A Cimaruta ma is az Õsi Vallás szimbóluma.