Osara: Könyvek a Wiccáról



Már régóta meg akartam írni egy cikket a napjainkban kapható Wicca könyvekről. Szeretném előre kihangsúlyozni, hogy az alábbiak a saját véleményem tükrözik, lassan húsz éves tapasztalatom és olvasmányaim alapján, továbbá tradicionális, a Wicca történetében és hagyományaiban jelentősen és évtizedek óta munkálkodó ismerőseimmel folytatott beszélgetésekre is alapulnak.

Meg kell említeni továbbá, hogy az érintett és javasolt könyvek nagy része angol nyelvű. Nagyon sajnálom, de úgy gondolom, hogy aki Wiccával komolyan akar foglalkozni, annak legalább olvasás-értési szintet bírnia kell az angol nyelvből. Ugyanúgy, ha valaki kabbalából akarja képezni magát, akkor tekinthető igazán komolynak, ha olvas héberül. Nagyon szép a magyar nyelv, irodalmilag is értékes, gyönyörű fordításokat lehet készíteni az eredeti Wicca szövegekből - ám mégsem képes 100%-osan visszaadni az eredeti szöveg minden árnyalatát. Ismeretes, hogy amennyiben mágikus szövegekről van szó, a legapróbb részlet is fontos lehet. Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy aki teljes egészében meg akarja tartani az eredeti nyelv minden rezgését és mágikus erejét, az a szertartásait is angol nyelven végzi - de ezzel nem azt akarom mondani, hogy a magyar nyelvű rítusok nem jók, csupán azt, hogy nem ugyanaz, MÁS.

Tekintsük át először a Magyarországon is megjelent könyvek listáját, utána pedig ajánlok néhány angol nyelvű olvasmányt. A magyar listában megpróbálok teljességre törekedni. Az angol nyelvű lista száma végtelen, így onnan azokat emelem ki, amiket olvastam, és mindenképp ajánlok.

a. Magyarországon megjelent Wicca könyvek


1. Raymond Buckand: A boszorkányság nagykönyve

Sajnálatos módon az ezoterikus szemét egyik iskolapéldája jelent meg ekkora felhajtással. Raymond Buckland eredetileg tradicionális képzést kapott ugyan, DE avatója az a Monique Wilson volt, aki Gerald Gardner örökségét, a Boszorkánymúzeum teljes tárgyi és írásos emlékeit elárverezte, jelentős felháborodást váltva ki mindazok között, akik tisztelik ezen örökséget. Buckland volt az, aki TÍZ NAPOS internzív Wicca tanfolyam után Amerikába ment, és ott terjeszteni kezdte a Wicca tanokat. Bár sokáig tevékenykedett gardneriánusként, néhány más embertől is vett leckéket - mint pl. Aidan Breactól, aki a skót Pecti-Wita irányzat megalapítója. (Nem témája a cikknek, de Mr. Breac se túl hiteles... irányzatát eredeti, "pikt" boszorkányságként mutatja be. Nyelvész ismerőseim esküsznek rá, hogy a pikt nyelvben sem a "w", sem a "t" hangzó nem volt ismert, ezek után nem csoda, ha kis kétkedéssel fogadom az állítólagos "pikt Witát".)
Mr. Buckland zseniális húzással élt: mivel nem ismerte sem a Wicca hagyományos szövegeit, sem eszközeit, sem a ritualitást, előrukkolt egy általa kitalált, "Seax-Wiccával", melyhez nem kellenek sem eszközök, se szövegek, sem komoly ritualitás. Mindez nem véletlenül lett hihetetlenül népszerű. Az emberek napjainkban mindenre lecsapnak, amihez nem kell komoly tudás, de általa "főmágus", "főboszorkány" és egyéb hangzatos titulusokra tehetnek szert. Közben pedig elfeledkezünk olyan apró dolgokról, mint például az, hogy a hangzatos név, "Seax", mely Buckland szerint "szász" jelentéssel bír, önmaga is tévedés: a szász angol szava a "saxon". Buckland az amerikanizálódás és eligénytelenedés iskolapéldája, fentebbi könyve pedig felületes, összeollózott, és meglehetősen hamis képet ad a Wiccáról.


2. Scott Cunningham: Wicca, és Élő Wicca

A két könyvet egy kalap alá venném. Scott Cunningham Mr. Buckland mellett a New Age Wicca mozgalom másik fenegyereke, hasonlóan tonnaszámra önti a rengeteg sallanggal és mellébeszéléssel átszőtt irományokat. Mr. Cunningham egészen az első avatásáig jutott el képzésében, utána úgy döntött, a hitelességet felcseréli a polpularitással. Számomra igen sajnálatos, hogy írói stílusa meglehetősen szimpatikus, mesteri módon manipulálja az érzelmeket. Könyveiből megtudhatjuk, hogy bárki lehet Wicca, avatott, főpap, bármi, csak néhány jól megválogatott kis ima kell hozzá. Tény, hogy a "Wiccaság" kérdése magánügy, az adott ember és az Istenek dolga, nem másoké, hogy megítéljék. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a Wicca HAGYOMÁNYOSAN csoportokban, "covenekben" muködő emberek közöségét takarja. Az úgynevezett magányos, egyedül dolgozó Wiccákat én nem nevezném Wiccának, bármennyire is őszinték és elkötelezettek. Nem is értem, miért ragaszkodnak az elnevezéshez. A hagyomány nem kell, mert szabályai vannak, de a név igen, mert az jól hangzik? Mikor szoknak már le az emberek arról, hogy címek és titulusok mögé bújjanak? Keserűek a szavaim, mert tudom, hogy a Mr. Cunningham féle ál-Wicca lelkes hívei többnyire félrevezetett, jóhiszemű emberek, és nagyon sajnálom, hogy nem jut nekik abból a hihetetlenül felemelő, baráti, lelki közösségbol, ami a Wicca vallás lelke és lényege.
Az egyik legnagyobb félrevezetés, amit Mr. Cunningham a köztudatba bevezetett, az Árnyak Könyvéhez fűződik. A fent említett úr szerint az Árnyak Könyve nem más, mint egy mágikus napló, melybe saját tapasztalatainkat vezetjük. Nos, aki nem rendelkezik hagyományokkal, annak természetesen csak saját tapasztalatai vannak, amire támaszkodhat - ez nagyon szép és fontos dolog a mágikus munkában. Azonban tudnunk kell, hogy a Wicca gyakorlata megkülönbözteti a mágikus naplót és az Árnyak Könyvét - ez utóbbi olyan írás, melyet egyes tradíciókon belül évtizedek óta VÁLTOZATLAN formában másolnak azok avatottai. Természetesen vannak olyan részei, melyeket az egyes Wiccák maguk írnak hozzá, ám ez világosan és jól kivehetően elkülönül az eredeti, hagyományos szövegektől.
Sokan azzal érvelnek, hogy Mr. Cunningham könyvei mégis értékesek, hiszen ezek keltették fel érdeklődésüket a Wicca iránt - nem értek egyet. A Wicca nem az, amit Mr. Cunningham olyan szívhez szólóan ecsetel. Olyasmi lehetne talán, mint egy kezdőknek szóló szakácskönyv - de míg az valóban alkalmas arra, hogy felkeltse a kedvet a főzésre, és további, komolyabb szakácsművészeti tanulmányok olvasására buzdít, Mr. Cunningham úgy véli, könyve kizárólagosan elég ahhoz, hogy bárki Wiccának valja magát, aki egyszer is elolvasta.


3. Yliaster Daleth: Tündérek hagyatéka

Az előbbiekben megemlített, ezoterikus maszlagban élenjáró két könyv után következzék egy sokkal hitelesebb és őszintébb könyv. A kilencvenes évek legelején jelent meg, és ma már alig-alig kapható. Az író mágiatörténész, hihetetlenül nagy tudással és könyvállománnyal rendelkezik, melyek írásai magvát szolgáltatják. A Tündérek hagyatéka nem teljes egészében Wicca könyv, de szól a Wiccáról is. Elsősorban történetével és hagyományaival foglalkozik. Az író nem törekedett arra, hogy többet mutasson fel, mint amit a könyv keletkezési körülményei között megtudhatott erről a vallásról. Az információ nagyon hiányos ugyan, de korrekt és letisztult. Annak ideján ez volt az a könyv, ami engem elindított az úton.


4. Silver Ravenwolf: Tiniboszorkányok

Megemlítem a könyvet, mivel megjelent, de bővebben nem kívánok vele foglalkozni. Semmilyen érdemleges, jó tulajdonságát nem tudom megemlíteni, még a fantasy irodalom ponyvájára sem tartom érdemesnek. Ms. Ravenwolf bizonyára jól keres, mint író, a Wiccához csak annyi köze van, hogy a már korábban említett Mr. Buckland vonalába kapott beavatást - könyvének pedig még ennyi sem.


5. Gerald Gardner: A boszorkányság eredete

Ez a könyv a modern Wicca megalapítójától, Gerald Gardnertől származik.
Alap olvasmány minden Wicca számára. Miután abban a korban íródott (1954-ben), amikor a Wicca még igen kevéssé volt elfogadott vallás, nagyon óvatosan fogalmaz, és csak részleges információkat tár fel, de nagyon érdekes és értékes mű.
Egyetlen hátránya a hátborzongatóan hozzá nem értő, konyhanyelvű magyar fordítás (sokszor félrefordítás), ami miatt inkább angol nyelven ajánlom.


6. A Gardneriánus Árnyak Könyve

Ez a könyv az Interneten található, publikus Árnyak Könyve verzió, az eredeti gardneri ritualitáshoz és gondolatkörhöz igen közel álló szövegeket közöl. Tudnunk kell, hogy a könyv nem teljes egészében hiteles. A Wicca titkai a mai napig nem jutottak ki a nagyközönség elé, és még mindig a beavatottak tudását képezik - azokét, akik valóban megküzdöttek a tudásért. Ennek ellenére a könyv igen érdekes olvasmány, és sokkal értékelhetobb képet fest a Wiccáról, mint New Age társai. Képet kaphatunk belőle a Wicca vallás szokásairól és ritualitásáról. A magyar fordításért és annak pontosságáért kezeskedem.


7. Charles G. Leland: Aradia, avagy a boszorkányság evangéliuma

A könyv szigorú értelemben nem a Wiccáról szól, hanem az olasz boszorkányvallás, a stregheria misztériumairól. Ugyanakkor alapként és kiindulási forrásként szolgált Gerald Gardner és követői számára a Wicca vallás felépítésében és mélyebb megértésében. A fordítás szintén kiváló, a szövegek élvezetesek és gyönyörűek, ráadásul a legtöbb helyen az eredeti, olasz nyelvű változatokat is olvashatjuk.


8. Fraternitas Mercurii Hermetis: Wicca

Nem kívánok sokban megemlékezni róla, egyedül félrevezető címe miatt. A könyvnek semmi köze a Wicca valláshoz, a boszorkányságot tárgyalja - éppúgy, mint ahogyan írójának sincs semmilyen Wicca képzése vagy tudása, néhány elolvasott könyvön kívül. Ez nem baj, csak ne írjon akkor róla. Nem is csoda, ha összekeveri a két dolgot - avagy tudatosan adott könyvének hangzatosan divatos címet.


9. Thea Sabin: A Wiccáról kezdőknek

A könyv tipikus Neo-Wicca iromány. Előnye, hogy a szerző nem terjeszt magáról semmilyen hangzatos címet, és nem akarja másnak beállítani magát, mint ami: amerikai, eklektikus Wicca követő. Azt mondanám, fenntartással kell olvasnunk, de nem rossz, érdekes könyv, csak tudnunk kell, hogy a Wicca mélységének felszínét karcolgatja csupán. Ez nem feltétlenül baj, amíg valaki nem állítja azt, hogy ezen egy könyvet olvasva megvilágosodott.


10. Egyéb, boszorkányságot Wiccával keverő könyvek

Ide tartoznak olyan könyvek még, amik a popularitást lovagolják meg, például az Edain McCoy féle Boszorkányság mesterfokon. A szerző hölgy azt állítja, hogy a San Antonióban működő covenbe nyert beavatást, melyet a gardneriánus Judy Harrow vezet a hetvenes évek közepe óta. Ugyanakkor közismert, mint polpularitásra törekvő "tömeg-író". A könyvnek köze nincs a Wicca valláshoz, mindenféle boszorkányos, mágikus praktikával foglalkozik, és semmiképp sem tekinteném hiteles forrásnak. Szintén ide tartozik Eileen Holland Boszorkánypraktikák című könyve, az ezoszemét hiteltelen "remeke", mely hemzseg a tévedésektől és az áltudományosságtól. Bár egyesek szerint több értelmes dolog van benne, mint az Édesvíz könyvek 99%-ában, ez elmondható bármely szakácskönyvről is.


b. Angol nyelvű Wicca könyvek


1. Gerand Gardner: The Meaning of Witchcraft

Gardner másik könyve, mely szintén alap olvasmány. A már korábban említett "Witchcraft today" (A boszorkányság eredete címen jelent meg magyarul) folytatása és kiegészítése, 1957-bem íródott.


2. Margaret Murray: God of the Witches és The Witchcraft in Western Europe

El kell mondanunk, hogy e két könyv hitelességét némi kétkedéssel kell kezelnünk. Ms. Murray rendkívüli lelkesedésében, mint kutató antropológus, aki úgy érezte, rálelt a boszorkányság titkaira, bizony egész egyszerűen meghamisított néhány adatot, hogy elméletei jobban illeszkedjenek. A könyvek mégis történeti jelentoségűek, és hasznos olvasmányok lehetnek a kritikus szemű kutatók számára.


3. Janet és Stewart Farrar: A Witches' Bible

Janet és Stewart számos könyvet írt a Wicca témakörében, ezek mindegyikét nagyon tudom ajánlani (ez semmiképp sem mondható el azonban Janetnek Stewart halála után megjelent könyveiről). Ez a könyv hihetetlenül sok információt tartalmaz, magas színvonalon. Nem buta kis varázsigék gyűjteménye, sokkal inkább történeti, etikai információkat, gyakorlatokat tartalmaz, a hitvilág mélyebb megértését segíti elő. Véleményem szerint minden kezdőnek érdemes lenne forgatnia.
A mű tulajdonképp a szerzőpáros két korábbi könyvének, az "Eight Sabbat for Witches"-nek és a "The Witches' Way"-nek az összevont változata. A Witches' Bible végigviszi az összes Wicca ünnepet, a szabbatokat, az esbatokat, sőt különleges ünnepeket is megemlít, mint például a kézfogó szertartása. Mindegyikhez bőséges mitológiai háttérrel szolgálnak, s mindezen ünnepekhez példa rituálékat is tartalmaz a könyv. Megemlít még olyan témaköröket is, mint az asztrális projekció, a gyógyítás vagy a divináció művészete. Én magam elég későn jutottam hozzá, de még mindig számos új és érdekes dolgot tudott felmutatni, amit tudok hasznosítani a Wicca gyakorlatában.
Janet és Stewart Farrar mérföldkőnek számít a Wiccca történetében. Mindkettőjüket Alex és Maxine Sanders avatta be az alexandriánus tradícióba. Első saját covenjüket 1970-ben hozták létre Londonban, 1976-ban Írországba költöztek. Stewart sajnos már nem él, Janet még ma is aktív tagja a Wicca közösségnek - immár nem alexandriánusként.


4. Doreen Valiente: Witchcraft for Tomorrow

Doreen Valiente Gerald Gardner egyik tanítványa, később (1954 és 57 között) főpapnője volt. Rendkívül sokat tett, hogy odaadóan szolgálja a Wicca vallást, számos verset, ezoterikus szöveget köszönhetünk neki, melyekkel megpróbálta kiegészíteni a vallás múltjából eredő hézagokat, és teljessé tenni azt mai követői számára.
"A könyv azoknak próbál segítséget nyújtani, akik az Ősi Isteneket kívánják tisztelni, és az ősi módon végezni a mágiát. Az erre irányuló vágy oly széles körben éledt fel, hogy úgy érzem, nem lehet tovább tétlenül néznem."
Mindenképp általam is ajánlott olvasmány, mint Doreen összes többi írása.
A könyv két nagy részből áll. Az első tizenegy fejezetre tagozódik: Az ősi istenek, Witch etika, Witch ünnepek, Witch jelek és szimbólumok, A mágikus kör, Witch eszközök, A Witch divináció metódusai, Witchy öltözet, A Withek ábécéje, Mágikus munka, Mesterség és szexuálmágia.
A második rész a Liber Umbrarum, egy Árnyak Könyve, melynek részei: A kör meghúzása, Az önavatás rítusa, A telihold esbat, A Szabbat rituáléja, Beavatás a covenbe, A coven mágiája, A hétágú csillag, Andred rúnái, A kötél mágiája, A Holdistennő invokációja, A Szarvas Isten invokációja, és a Varázsigék és táncok.
Doreen egyéb könyvei szintén nagyon színvonalasak és érdekesek, mint a "The Rebirth of Witchcraft" vagy az "An ABC of Witchcraft ", ez utóbbi inkább lexikon jellegű.


5. dr. Vivianne Crowley: Wicca: The Old Religion in the New Age

Szintén kihagyhatatlan könyv mindazok számára, akik komolyan foglalkozni szeretnének a Wiccával. dr. Vivianne Crowley tradicionális beavatást nyert, elismert Wicca főpapnő és pszichológus. Könyve a Wicca alapjait mutatja be érthető, de komoly formában. Másik, hasonló témájú könyve, a "Principles of Wicca" szintén érdemes a komolyabb tanulmányozásra.


6. Patricia Crowther: Lid of the Cauldron

Patricia Crowther Gardner egyik mai napig is aktív és élő fopapnoje. Könyve saját tapasztalataira alapul.
Amellett, hogy számos érdekességgel szolgál arról, miképp értelmezték és gyakorolták a Wiccát Gerald Gardner idejében, hasznos gyakorlatokat, szövegeket, rituálé elemeket is tartalmaz.
Mindenképp ajánlom elolvasásra, csakúgy, mint a szerző más, megjelent műveit is (például a "Witch Blood! The Diary of a Witch High Priestess!", a "Witchcraft in Yorkshire " vagy a "One Witch's World ").


7. Prof. Ronald Hutton: The Triumph of the Moon: A History of Modern Pagan Witchcraft Ronald Hutton professzor jelenleg a pogány vallások legnagyobb szaktekintéllyel bíró kutatója Angliában. A Triumph of the Moon történelmi áttekintés, főleg azokat a tényezoket veszi sorra, melyek a modern Wicca kialakulásához vezettek.
Bár hihetetlenül nehéz olvasmány, és meglehetősen vaskos is, aki átrágja magát rajta, bőséges ismereteket szerez a témában, továbbá, a benne taglalt információk mindegyike tudományos alapossággal alátámasztott, hiteles forrásból táplálkozik.

Ugyancsak ajánlható a szerző összes többi műve hasonló témákban (mint például a "The Pagan Religions of the Ancient British Isles", vagy a "The Stations of the Sun: A History of the Ritual Year in Britain ").


8. Philip Heselton: Wiccan Roots: Gerald Gardner and the Modern Witchcraft Revival

Mr. Heselton könyve a Wicca háttérét fedi fel történeti szempontból, kiváló alapossággal és hozzáértéssel. Igen érdekes olvasmány mind Gardner életének, mint a Wicca kialakulásának és fejlődésének kutatói számára. Hozzá kell még tenni, hogy Mr. Heselton mostanában épp egy, Gardner életével foglalkozó könyv megírásán dolgozik, melynek megjelenésére sokan érdeklődve várunk!


Azt remélem, hogy cikkemmel segítséget nyújtottam mind kezdő, mind haladó Wiccáknak tanulmányaikhoz. Elképzelhető, hogy egyesek bírálataimat túlságosan élesnek vélik - nem kenyerem az álságos szemforgatás, és nem fogom egekbe magasztalni azt, amit félrevezetésnek, ál-ezoterikának tartok. Célom a segítségnyújtás, és a szemek felnyitása, amennyiben lehetséges. Úgy vélem, a hiteltelen és valós tudás nélküli könyvek mellett számos olyanról is említést tettem, amelyet hasznosnak, elolvasandónak tartok, és szeretettel ajánlok mindenki számára, akit érdekel a téma.
A honlapon található, esetlegesen Internetről származó anyagokért csoportunk felelősséget nem vállal.
Az Árnyak újság a Berkano Wicca Tradíció belső kiadványa, a benne található cikkek, írások a szerzők és a Tradíció szellemi tulajdonát képezik,
felhasználásuk a jogtulajdonosok írásos engedélye nélkül minden formában tilos.

Powered by nettarhely.hu