Publikus Árnyak Könyve

A cikkek felhasználása bármilyen formában csak a fordító és a Berkano honlap, mint forrás megjelölésével lehetséges!

A varázserõ

Úgy tûnik, a varázserõ a bõrön és feltehetõleg a testnyílásokon keresztül áramlik a testbõl, ezért szükséges a megfelelõ felkészülés. A legkisebb menyiségû kosz mindent elront, ezért fontos az alapos tisztaság. Az elmebeli hozzáállás igen jelentõs szerepet játszik, munkádat csak a legnagyobb tisztelet szellemében végezd. Némi bor használata, akár ismételve a rituálé során segíthet varázserõt termelni. Más, erõsebb italok is használhatóak, de fontos a mérték, mert a legkisebb zavartság megakadályoz a megidézett varázserõ kontrollálásában.

A legegyszerûbb mód a tánc és a monoton kántálás, elõször lassan, majd egyre gyorsabban, míg szédülni nem kezdünk. Utána jöhetnek a hívások, de még az vad, értelmetlen sikoltozás is további varázserõt fejleszt. De ez a módszer feltüzeli az elmét és nehézzé válik a varázserõ irányítása, bár ez gyakorlással fejleszthetõ. A korbács sokkal hasznosabb, mert mind a testet, mind a lelket élénkíti, mégis könnyû megtartani az irányítást.

A legjobb a Nagy Rítus. Hatalmas varázserõt szabadít fel, de a feltételek és a helyzet okán elsõre nehéz lehet megtartani az irányítást eleinte. Ismét gyakorlás kérdése, a használó természetes akaraterejéé, illetve kis mértékben a segédeké. Ha, ahogy régen, több gyakorlott segéd van jelen, s mindenki megfelelõen használja akaratát, csodák történhetnek.

A varázslók elsõsorban véráldozatot használtak és míg ezt gonosznak tartjuk, nem tagadhatjuk, hogy ezen módszer nagyon hatékony. A varázserõ villámként csap ki a frissen fakasztott vérbõl, nem lassan szivárog, mint a mi módszerünkkel. Az áldozat rémülete hevesebbé teszi az áramlást, és egy egészen kis állat is hatalmas mennyiségû energiát tud termelni. A legnehezebb az emberi elmének az alacsonyabb állati elme erejét irányítani. A varázslók azt állítják, hogy rendelkeznek módszerekkel, és hogy minél magasabb rendû állatot használunk, a nehézség annál inkább csökken, s emberáldozatnál teljesen meg is szûnik (szörnyûség ezen gyakorlat, de így van). A papok ezt jól tudták; a máglyára küldött áldozatok rémülete és fájdalma (ahol a tüzek hasonló módon mûködtek, mint a mágikus kör) által hatalmas erõre tettek szert.

Az õsi flagellánsok sok erõt szabadítottak fel, de annak nagy része, mivel nem volt körbe zárva, eloszlott. Olyan hatalmas mennyiségû varázserõt ébresztettek fel folyamatosan, hogy bárki, aki rendelkezett tudással, irányíthatta és használhatta; feltehetõleg a régi pogány áldozatok is hasonló módon voltak felhasználva. Egyesek suttogják, hogy ha az áldozat önkéntes volt, elméjét a Nagy Mûre koncentrálta, magasan képzett segédekkel, csodák történtek, de errõl nem beszélnék.