Publikus Árnyak Könyve

A cikkek felhasználása bármilyen formában csak a fordító és a Berkano honlap, mint forrás megjelölésével lehetséges!

Elõszó

Ha megkérdezzük a legtöbb embert, mi a Wicca, ha egyáltalán hallott róla, elsõnek feltehetõleg a boszorkányságról fog beszélni, majd olyan írókat emleget, mint Scott Cunningham és Silver Ravenwolf, végül, ha jól informált, eszébe jut valami Gardner, aki állítólag ezt az egészet valahogy a köztudatba hozta.

Szomorú a dolgok ezen állása. Gerald Gardner alkotta meg a Wicca jelenlegi formáját és minden irányzat a Gardnerianizmusból meríti az alapjait. Érdemes hát foglalkozni az eredeti Wiccával, mert ez egy gyönyörû vallás, ugyanakkor semmi köze nincs ahhoz, amit a szép, színes, de fõleg drága amerikai könyvek fordításaiban olvashatunk. Oszlassuk el a hamis információk fellegét!

Az egyik elsõ hamis dolog az "önavatás". A Wicca vallásban az avatásnak több funkciója van.
a.) Önmagunk elkötelezése az isteneknek
b.) Magasabb energiaszintre emeltetés
c.) Az elsõ Misztérium megtapasztalása
d.) Befogadtatás a Családba (covenbe / tradícióba)
e.) Mindezek esküvel való megpecsételése
f.) Az Istenpár és a Hatalmasok által való elfogadás

Míg egy ember teljesen magától képes az a.-ra, nem tudja magát magasabb energiaszintre emelni, mint ahol van; nem tud átadni magának olyan Misztériumot, amellyel nem rendelkezik és nincs joga befogadni magát más családjába. Az eskü szavai fontosak, mert ezek kapcsolják össze az avatottat az avatottal a világon mindenhol. Nem vitatom, hogy az Istenpárral és a Hatalmasokkal ki tud alakulni egy bizonyos kapcsolat, de ettõl még nem válik avatottá az ember. Félreértés ne essék, az Önfelajánlás nagyon szép és nemes dolog, de nem azonos az avatással; tessék felvállalni, hogy önfelajánlásról van szó.

Egy másik gyakori hiba összekeverni a covent és a tanulókört. Elég rendszeresen jelenik meg egyik-másik ezoterikus fórumon egy-egy újabb fiatal, lelkes kezdõ, aki meghirdeti, hogy õ bizony feltalálta a spanyolviaszt, hierarchiamentes covent akar indítani.

Egy coven mágikus család. A coven lényegéhez tartozik, hogy egy Fõpapnõ és egy Fõpap közösen vezeti. Õk tudásuknál fogva váltak ezen rang birtokosává, ezért rájuk hárul a coven tagjainak tanításának feladata, de nem csak ez. Kötelesek coventagjaikat segíteni vallásukat a mindennapokba átvinni, megnyilvánítani; kötelesek coventagjaikat óvni, mint a saját gyermekeiket - hiszen az avatás által valóban mágikus értelemben a szüleikké válnak. Ahogy egy családban is, egy covenen belül is felnõnek a gyerekek, majd kirepülnek a családi fészekbõl, hogy saját családot alapítsanak. Tanulmányaik végeztével létrehozhatják saját covenjeiket, ahol õk rendelkeznek egy spirituális felnõtt minden felelõsségével.

Félreértés ne essék. Nagyon szép és nagyon hasznos dolog összeülni és közösen könyveket bújni, egymás jegyzeteit átnézni, együtt elmélkedni a mágiáról; de igen kevés a Fõpapnõi címhez az, hogy "de én találtam ki, hogy jöjjünk össze", és egy ilyen csoport tagjait az elhatározáson kívül semmi nem köti össze. Semmi baj, csak tessék az ilyet tanulócsoportnak hívni.

A harmadik hamis információ az Árnyak Könyvével kapcsolatban kering. Siralmas, amikor ilyesmit kell olvasni: "Ma már a legtöbb boszorkány saját varázskönyvet készít magának, ez lesz az Árnyak Könyve. Nem más ez, mint egy üres füzet, amelybe beleírnak mindent, amirõl úgy gondolják, hogy boszorkányként hasznos lehet számukra. Nyiss mielõbb egy ilyen varázskönyvet. Bármiféle füzet megteszi, csak legyen benne elég hely, mert lesz mit beleírnod."

Mirõl az elõzõ idézet beszél, az egy mágikus napló, jegyzetfüzet. Tény, hogy nincs egy Igazi Végsõ Árnyak Könyve, de az ÁK jóval több, mint néhány kétes forrásból kimásolt varázslatocska gyûjteménye. Egy valódi ÁK a hagyományt hordozza. Bizonyos keretek közt ugyanis ugyanazon dolgok vannak benne - rituálék, gondolatok, módszerek, melyek Gardneren keresztül öröklõdtek hozzánk.

Teljesen természetes, hogy ezen írások titkosak, hiszen ezek kötik össze rituálisan az egyes csoportok tagjait - a közös rituálémenet, a "titkos családi receptek", amelyektõl egyéni ízt kap az egész.

Az Interneten azonban fellelhetõ egy olyan gyûjtemény, melyben a valódi ÁK szövegeihez hangulatban nagyon hasonló írások találhatók. Olyan szövegek, melyek különbözõ, valódi Wiccák által publikált könyvekbõl lettek összeszedve, s publikus példák. Ezen szövegekbõl szemezgetek a továbbiakban. Legyen a továbbiakban ez az etalon, lévén ez a legközelebb, ahova egy avatatlan kerülhet a Hagyományhoz. Ez a Publikus Árnyak Könyve.

Saddie LaMort